Hong Kong, 2007. 05. 9-16

Mikor a reptéren megcsap a paras, sos levegö, s beszivod a tüdödbe, mikor latod, a hatalmas felhökarcolokat uton a hipergyors reptéri mertorol, ahol reklamokat vetitenek egy lapos kepernyon, s azon elmagyarazzak, hogy a böröndöket hol helyezze el a kedves utas, s latod a kijelzön, eppen meg mennyi idö van a következö megalloig, akkor Hong Kongban talalod magad !

Pontos, preciz, keveredett nemzetek élnek itt együtt, ebben a hatalmas metropoliszban. Figyelnek a tisztasagra, együtt müködnek egymassal. A biztonsag naluk hatalmas kincs, amit meg is öriznek.

Venni egy jegyet s elindulni a komppal, ami a hatalmas felhökarcolok közé visz, par perc csak, de erdemesebb hajoval menni, mint metroval.

A latvany magaért beszél, épületek tornyosulnak felettem, nem birom a fejem az égbe tartani.

Elindulok utikonyvet venni, igy megis csak tanacsosabb utnak indulni felfedezni a varos szepsegeit. De lassan megéhezem, mert otthon ilyenkor van reggeli idö, megzavar az idöeltolodas, de nagyon jo, s csöppet sem banom !!

A reggelit egy erösen légkondicionalt Mc Donald’s-ba vetödve majszolom el. Közben olvasom a ujonnan vett utikönyvet. Fejemben a kész utvonal, s kezemben a térkép, elindulok hat a buszokkal, autokkal, zebrakkal, emberekkel teli forgatagban. Felfedezni mindazt, amit csak lehet a röpke par nap alatt, amit itt töltök.

Utam soran könnyen belejövök, hogy a magas tornyok igazan jo tajékozodasi pontok. Azt is megallapitom idöközben, hogy a jobb oldal az a bal, s ha megy at azebran akkor jobbra figyeljek elöször...hm, még jo hogy fel van irva az uttestre “look right”.

Az éjszakai kivilagitasa a szigetnek rabul ejtö. A fényeket jatékosan vissza tükrözö éjsötét tenger lehetöséget ad a turistaknak fotozàsra. En is élek a helyzettel ! Csodalatos !

A szallodaba visszatérve folyamatosan azt érzem, hogy nagyon nedves a levegö, s a legjobb öltözék a zuhany utan az a köntös, amit a hotel gardrobjaban felakasztva talalok. Mellékesen megjegyzem hihetetlenül lehütik itt a belsö tereket legyen az kavézo, etterem, bevasarlo központ. A levegö hömérséklete mindig 17 fok….

Masnap befizetünk egy turara, amit idegenvezetövel teszünk meg. A buszra almosan felszallva alig veszem észre, hogy a hatam mögöt fülemnek ismerös szavakat hallok…magyarok ! Ez mindig nagy meglepetés, ha barmerre vetödöm is a nagyvilagban.

Utamat igy mar egy középkoru magyar hazaspar is szinesiti. Elindulunk a nagy Buddha szoborhoz, amit rengeteg kis szines zaszlo hatarol. A kis csapatunk viccesen fel van cimkézve, ki a karjan, ki a polojan, de a szamok és a betük segitik a beazonositast, ha netalantan egy turista felcserélödne, vagy eltévedne. Az utunk vezet tovabb egy halasz falucskaba, ahol megtekinthetjuk a helyi piacot. Tobbnyire tengeri szaritott herkentyuket kaphatunk. A lakosok nem türik a fotosokat, én is probaltam egy idös nénit lencsevégre kapni, de eltakarta az arcat. Sajnaltam, mert jo foto lett volna.

Tavozasunk a szigetrol modern felvonokkal történik, a panorama fantasztikus ! Mellettem egy turista kollega ül, aki fél uton megszolit, egy « honnan jottél ? » kezdö kérdéssel. Mire felelek, s szoba hozza a sportot, ö amerikai futballedzöként dolgozik. Aztan kedvesen hozza teszi, hogy Indianapolisbol érkezett, s mikor felszalltam a buszra reggel, meg volt gyözödve arrol, hogy az egyik csapataban jatszo lany all elötte. Hm ? Teljes a hasonlosag ? Valoszinü, hiszen el van ragadtatva tölem. Megkér, csinaljunk fotot, mert szeretné megmutatni a hasonmasomnak.

Lassan végetér a hong kongi vakaciom, de mielott elhagynam a paranyi szigetet, felmegyünk a legmagasabb pontjara, s eltöltünk ott egy teljes delutant, varva a felhokarcolok éjszakai fényét. Sajnos az idö nem kedvez, nagy a para, s nem lehet jo fotokat késziteni. De Guillaume mar is felfedez egy bazasort, ahol megpillantja élete legszebb « GO » jatékat. Kétszer is neki indul, s végül sikeres alku utan megelégedve sétal a kis diplomatatàskàhoz hasonlito dobozkàval.

Az utolso este még összefutottunk a férjem egyik, sidney-ben élö francia baratjàval.

Kész nemzetközi ürallomas ez a sziget ! Nem ?

Bachy, 2007. 07. 21

Felébredtem, Bridget mellettem aludt, egy szétnyithato agyon, mereven, a racsok felett csak egy csik matracon. Kikusztam az agy szélére, halkan, hogy fel ne ébredjen. Fàztam, a konyhaban halvany fénye a nap korai szikrajanak, melengetem a hatam friss teàm tarsasagaban. Lassan elindulok zuhanyozni, mindjart 8 ora. Az egész haz csendes, halkan zugnak a hàztartàsi gépek, monoton az egész. A hütö hol ki hol bekapcsol, a jol megszokott tompa hangjaval. A zuhanyzas lassan telik, élvezem minden vizsugarat az almos testemen.Atgondolom közben az elkövetkezednö orakat, igen, ma kell az erö, at kell élnem minden pillanatat ennek a napnak, hiszen ebböl csak egy van, akar a születés. A csapot elzarva hangokat hallok. Lemegyek a földszintre, s megpillantom Brigi kocos fekete hajat, ahogy serénykedik a konyhaban, s késziti a reggelit minden karikas szemü, pizsamas lakotàrsnak.

Különos ez a tarsasag, nézek körül, gondolataim elvonva a mai nap izgalmairol. Azok ott a matracon boldogok, szabadsagon vannak ezen a heten, s vagyunk, bejarni Europat, latni a tenger szabdalta végét Europanak, ahol siralyok hivjak fel figyelmét az embernek, tavolban mar az oceàn vegtelen hullamzo csendje var.

A két pici, élvezi a külföldi nyaralast, s a hatalmas hazat meg a körülöttük lévö a megszokottol eltérö embereket, a franciat, s nem is sejtik, hogy a két szülö eröltetve probaljak egymas iranti hagarukat fékezni. Ugyan igy a legidösebb hazaspar ebben a kavalkadban. -Igen, ö ott az edesanyam. -Nem, nem beteg, csak par nap alatt lefogyott 10 kilot....mi? ja, a jo hazassag titka! -Igen, ök is “ugy “ vannak itt.

Hallgatok, mit? Zenét, s közben varom az autot, hogy elinduljunk a fodraszhoz. Evanescense. Ez kell most a fülemnek, nem a szuros megjegyzések. Oké, akkor majd telefonalok, ha végeztem, s jöhettek apuval sminkelni.-szolok Nikii növéremnek

A fodrasz percek alatt olyan sikeres hajköltemennyel ékesiti a fejem, amitol nagyon feldobott hangulatban indulok felvenni az erre a napra készult ruhamat. Megérkezik a két testvérem, és a smink utan Barbara meg Anett probalja ramkényszeriteni a ruham alatti férficsabito, amde nöi ketrec fehérnemüt. Jo, a ruha rendben, a harisnya nem csuszik, a smink nem hagyott foltot a ruhan. Guillaume elé allva könnyeket vélek felfedezni szemében, latom nagyon meg van elégedve valasztottjaval!...én is!

Indulhatunk fotozni! Irany Lille, de olyan gyorsan torténnek az esemenyek, hogy ram mamuszt kenyszeritenek, s magam sem tudom miert, nem ellenkezem, hanem felhuzom. Oh, jaj, de a fötéren kiszallva kacagasok, s mutogatasok érzékeltetik velem, hoppa, ez nem lesz egy kellemes fotozàs az életemben.....hm, sebaj, majd lesz mire emlékeznem! Rohanas vissza a szuloi hazhoz....nem érkezik meg a tanum idöben, nem értem! Mar mindenki itt van, miert pont ö késik? Kényes helyzet. De aztan megérkezik a csapat, félig bekötött nyakkendö, csapzott külalak. Par foto szülökkel, testvérekkel, tanukkal, s maris indul az auto, apam mellettem, anyu halkan az anyos ülésen. Tudom, hogy nagyon meghatodott.

Par puszi az ott varakozo kozeli hozzatartozoknak, s azon veszem észre magam, hogy mindenki tapsol. Ez most miattam van? Boldogsag sugarzik az arcokrol, felém fordulnak, s néhany szempart probalok becserkészni, kis biztatast remélve. Néhany hosszu masodperc, s a ceremonia kezdetét veszi. Gyorsan végig fürkészem, hogy a magyaroknak a kezében mindnek ott van e a rozsaszin fedlappal ellatott forditas. Aztan jöhet az IGEN! Alàiras! Gyürühuzàs! Csok! (Taps)

Jaj, kb 200 ember akar sok boldogsagot kivanni nekünk, mosoly és egy “merci”, jöhet a következö....Nem ettem, nem ittam, talan csak két falatot. De inkabb fotozzunk, akivel csak lehet. Barat a jobb oldalon, barat a bal oldalon, most mindkettö egyszerre.

“Ne! Ne oda nézz! A masikba is mosolyogj! Jaj, becsuktam a szemem! Még velem is, lécci!”

A vacsora helyszinére igyekszünk, faradt vagyok, szeretnék csak egy picit szunditani, inkabb becsukom a szemem, mint hogy vigyorogva beszélgessek.

Egy kis baki nem hianyzohat, Mayumi és Sebastien kis félreértés miatt követte azt az autot, ami szinétn fel volt diszitve, de a Guillaume-ot vitték a polgarmesteri hivatalhoz. Mivel nem tudtak hogy hol van a vacsora, én mondtam nekik, hogy kövessék a menyasszonyi autot....

A vacsora nagyon jol kezdödik, a vednégek mar mind helyet foglaltak, hatalmas taps és füttyszo mellett vonulunk be a terembe, mint ifju hazasok. Guillaume beszédet mond, én csak üdvözlöm a magyarokat. Aztan jönnek a barati beszédek. Elég viccesek lehetnek, mivel a francia tarsasag nagyon jokedvüen nevetgél. Sajnos én nem értek belöle semmit. Egy két kompromitalo foto elökerül a baratok altal kivetitett elöadason...

A desszert utan tancra perdülünk Guillaume-mal, keringözünk, de szinte improvizalunk. Az este tancos része igy elkezdödik. Nagyon jo a hangulat. Szinte mindenki tancol. Föleg Bogi, aki a tancparkett kiralynöje ! Az est fénypontja a PALINKA, amit a franciak ugy isznak, mint a vizet! Guillaume testvére 13 poharral ivott meg (mint késöbb megtudtam töle)....a 10 literbol ha megmaradt 3...

A magyar zenék közül a Dj elkezdi jatszani a ciganyzenéket, amire a magyar tarsasag java része tancra perdül ! Ez nagyon kellett ! Nekem pedig olyan jo hangulatom lesz töle, hogy arra a par percre teljesen kikapcsolom magam körül a vilagot, s egy euforikus allapotba kerülökve tancolok a magyar barataim közrefogasaban.

Guillaume baratai meglepnek minket, s beöltöznek mindenféle gatyiba, és egy vicces “edzötermi” aerobikot adnak elö, nagyon vicces!!!! J

Az elötérben egy fiatal lany vigyaz a gyermekekre. Kristof az aki ugy alszik, mint ha a sajat kis szobajaban lenne. Olyan kis artatlan, ahogy alszik azon a napozoagyon, betakarva egy pléddel...az ujdonsült apukak pedig babakocsiban tologatjak le-föl a kisbabakat.

A nagy ajandék egy tuzijaték, amirol én sem tudtam! Hihetelen gyonyoru! Az esö picit szemerkél, de ki banja, a latvany és a zene magaval ragado!

A vendégek 5 körül mar elszivarognak, Guillaume, Jerome és én maradunk még. A zene leall, a felszolgalok mar szinte mindent lepakolnak az asztalokrol, mire feleszmélek. Amig Guillaume elszalad penzt felvenni a Dj-nek én leülök egy székre, s elgondolkodom, hogy ennek a napnak is vége, amit oly nagyon vartam mar. Szinte kislanykorom ota tervezem, hogy ha férjhez megyek akkor mit és hogyan fogok csinalni. …elmult az életemben, ezen a napon ; 2007. julius 21-én, amikor vidamsag, szépség, szeretet, öröm, taps, gartulacio vett körül egész nap.

Nagyon szép esküvöm volt, nagyon boldog vagyok és nagyon elégedett. Nem csinalnék semmit sem masképp, minden ugy volt tökéletes, ahogy!!!